Temetői keresztállítás-levél:


Tisztelt .... Presbitérium!

Egyházközségünk képviselőtestületében született meg a szándék, hogy a falu temetőjében
keresztet állítsunk.

Az a tény, hogy temetőnk nem felekezeti, hanem önkormányzati kezelésben van, arra indított
bennünket, hogy keresztállítási kérelmünket a tordasi Krisztusban hívő felekezetekkel együtt,
ökumenikus kezdeményezésként terjesszük a Tordasi Önkormányzat elé.

 
Reménnyel várjuk válaszukat.

Üdvözlettel,

 
      Salamon Sarolta                                                                          Tódor Dénes

       mb. világi elnök                                                                 gazdasági -pénzügyi vezető

-----------------------------------------------------------------------------------------------------
 

Kérjük, olvassák szeretettel lelki atyánk sorait a keresztállítás jelentéséről és jelentőségéről.


Kedves Tordasiak!

 

A kereszt olyan jel, amely összeköti a Krisztusban hívő felekezeteket, és olyan szimbólum,
ami emlékeztet őseink megtartó hitére, közös keresztény-keresztyén gyökereinkre.

Annak megfelelően, hogy egy keresztet hol állítanak föl, más és más dologra figyelmeztet.
A falu elején álló feszülettel, melynek felújítását, újraállítását együtt ünnepeltük, olyan
kapaszkodót kapunk, amely lehetővé teszi, hogy akár hazajövünk, akár elhagyjuk a falut, egy
fohásszal könyörögjünk ne csak a szeretteinkért, hanem az egész községért, közösségért.

Olyan lehetőség egy ilyen kereszt, mint amit a Biblia mond a Törvényről: „Olyan legyen ez
számodra, mint egy jel a tenyereden vagy egy emlékeztető jegy a homlokodon” (Kiv13,16).

Így hát ezeket a jeleket „használni kell”, különben megszokjuk, és észrevétlenné válnak.

A tordasi temetőben nincs fölállított kereszt. Lehet persze enélkül is imádkozni, mégis Jézus
szavai szerint egyaránt szükség van a borra és a tömlőre is (vö. Mk.2,22).

A tartalom és a forma egymást hordozzák, és mivel az ember test és lélek szétválaszthatatlan
egysége, így látható jelek erősítik a lelkünket, hogy arra gondolhassunk, amire gondolni
akarunk.

Éppen ezért azzal a kéréssel fordulok híveimmel a tordasi felekezetekhez és
Krisztus-hívőkhöz, hogy közadakozásból állítsunk a temetőben egy fakeresztet, amelyen nem
korpusz lenne, hanem egy bibliai hitvallás: „Nincs itt, föltámadt!”

Ez részben irányítaná a halottakhoz, sírokhoz való viszonyunkat, hogy az „odafönt valókat”
(Kol3,2) keressük, másrészt figyelmeztetés lenne mindnyájunknak, hogy ahol a kereszted áll
onnan lesz föltámadásod is.

 

Remélem, kérésünk meghallgatásra talál, és azt tudjuk munkálni, ami összeköt, és nem azt,
ami szétválaszt.

 

Krisztusban testvéretek:

Hankovszky Béla, Jácint